Meghoztam a következő részt, remélem mindenki tetszését elnyeri.
Jó olvasást nektek!
Köszönöm a hozzászólásokat és a rengeteg pipát az előző részhez!
A rész zenéje: Nick Jonas - Numb
https://www.youtube.com/watch?v=KHree3Ld5KY
Esther xx
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sheera
Ahogy beléptem a próbaterembe, a lányok nagy része már a helységben volt és nyújtottak. Nem nagyon zavartatták magukat a jelenlétem miatt, csak intettek vagy mosolyogtak, míg nem hagyták abba a tevékenységüket. Büszke voltam rájuk. Megtanulták, hogy a tánc nagy részét nem a tehetség, hanem a koncentráció és a figyelem teszi ki, persze tehetség nélkül ezek mit sem érnek. Akárcsak a szarnak egy pofon, de az fordítva is igaz. Hiába vagy tehetséges, ha dekoncentrált vagy és szarsz a világba. A lejátszóhoz sétáltam és, amint levettem magamról a súlyos pulóvert, megálltam a lányokkal szemben, hogy figyeljenek rám.
- Megtaláltam a végleges zenéteket a közelgő előadásra. – vázoltam fel nekik a helyzetet.
- És mi az? – az első, aki megszólalt persze, hogy Megan volt.
- Első hallásra furcsa lehet, de ha meghalljátok a zenét, megértitek miért ezt választottam. – mosolyogtam rájuk.
- Kifejtenéd. – szólt közbe Megan, akit egyszer istenemre esküszöm, hogy felképelek.
- Nick Jonas – Numb című számára fogtok táncolni. – válaszoltam.
- Ez komoly? – nevetett fel több lány is a teremben.
- Nem volt nevetni, szóval, kuss. – harsant fel egy férfi hang a terem végéből.
- Ez meg ki? – szólalt fel Megan.
- Az mindegy, na, gyerünk kezdő állás. – válaszoltam, miközben Harryt néztem és rosszalló pillantásokat küldtem felé, de Ő csak pimaszul mosolygott és megvonta a vállát.
Majd elindítottam a zenét, mire a lányok egyből felfogták, miért erre a számra esett a választásom. Tökéletes volt. A ritmus, a hossz, a basszus üteme, minden. Ahogy mozogni kezdtek a számra az egész, úgy állt össze egy kész produkcióvá. Ez a zene kellett hozzá. De arra felfigyeltem, hogy Megan nemigen figyel az egészre, mert folyton a terem végébe bámult, ahol Harry ült az egyik padon, olyan eszelősen mosolyogva, hogy nem lett volna nehéz az épelméjűségét megkérdőjelezni. Megan sokkal jobban mozgatta a csípőkét, mint azt a zene és a ritmus megkívánta volna, tudtam mit csinál. Kelleti magát Harrynek és ez kibaszottul zavart, de még mennyire.
- Befejeznéd? – kaptam el a csuklóját és magam felé fordítottam, mire nagy szemekkel meredt rám.
- Még is mit? – kérdezett rá, a hülyét erősen tettetve Megan.
- Hogy Őt bámulod és kelleted magad. – mutattam Harry felé.
- Miért? Kibaszott jó pasi. – erre a mondatra ért oda Harry is.
- Köszi. – mosolygott Megan-re, mire felpofoztam volna mind a kettőt.
- Bármikor édes. – kacsintott rá Megan, mire megfogtam Harry kezét és kirángattam a teremből.
- Nem megmondtam, hogy ne gyere ide? – csattantam fel és áldottam az eget, hogy kijöttem onnan, különben kitekertem volna a szőke nyakát.
- Most mi a bajod? – kérdezte meg, épp oly hülyének tettetve magát, mint Megan.
- Ó, semmi, csak néha napján kiakasztanak a barmok.
- Úgy érzékelem valaki be van pöccenve. - vigyorog rám, amit legszívesebben letörölnék a képéről.
- Nem vagyok, csak elvonod a lányok figyelmét a jelenléteddel. - lökök a mellkasán egyet, hogy mindnél messzebb legyen a teremtől.
- Igen, tényleg nem úgy nézel ki. - mutat rám, mire felmegy bennem a pumpa és valami elpattan.
- Nem vagyok féltékeny- csattanok fel, ami persze Harryt egy cseppet sem hatja meg, csak jót mosolyog rajtam.
- Kösz, de nem kérdeztem. - kaján mosolyával ejti ki a szavakat.
- De erre célozgatsz.
- Én ugyan nem. - emeli fel a kezét védekezésként.
- Ideje, hogy menny. - nézek rá szigorúan.
- Nem nézhetem?
- Nem.
- Pedig szívesen nézném a kis szőkét, aki szerint kibaszott jó pasi vagyok. - kuncog, mire a mellkasába ütök.
- Ezt miért kaptam? - kap a mellkasához.
- Mert egy farok vagy.
- Na oké, ez jobban fájt, mint az ütésed. - kuncog rajtam.
- Tűnés. - mutatok az ajtó felé.
- Egy feltétellel.
- Nem játszok ilyesmit. - kulcsolom össze a kezem a mellkasom előtt.
- Én sem. Gyere a Hellbe, ha készen vagy.
Vissza mentem a terembe a lányokhoz, akik szép női szokásként pletykával töltötték el az időt, míg Harryt raktam helyre odakint a folyosón. Megan szúrós pillantásokat küldött felém, ami mondanom sem kell, hogy teljességgel hidegen hagyott. Meg kell tanulni hol a helye, mert eddig minden bizonnyal ezt senki sem magyarázta el neki. Ami nem a tiéd, nem piszkálod, mert beverik az arcod. A pofa vágásai az agyamra mentek, ahogy tánc közben Őt néztem. Örültem neki, hogy maradt bennem még némi önkontroll, mert tuti, hogy kitépném az össze haját. Harry alaposan felkavarta az állóvizet, mivel a távozása után a csapat enyhén szólva hullott darabokra. Senki nem tudta hol a hely és mit kell csinálni, mással voltak elfoglalva. Csak egy bökkenő volt, hogy az ok, kicseszettül nem tetszett. Ezek mind Harryért voltak oda, ami valljuk be tényleg féltékennyé tett, akkor is, ha előtte tagadtam a dolog meglétét, de ott volt, magamnak nem tudtam leplezni.
- Látom senki nem tud koncentrálni egy pasi jelenléte után, szóval ma ennyi volt. - szólaltam meg, amikor ötödik próbálkozásra sem ment az a szaros kombináció, ami csak egy forgásból, egy lendítésből és guggolásból állt.
- Pedig tudnék összpontosítani a jelenlétében. - vetette oda Megan félvállról.
- Nem kértem megjegyzést, édes. - szóltam utána, mire csak fintorgott egyet, majd kisétált a tipikus "Ribanc vagyok és feltűnési viszketegségem van" járásával.
***
A The Hell előtt állok és mielőtt bemennék, kiveszem a fülhallgatómat a fülemből és a telefonomat a zsebembe csúsztatom, miután leállítottam a zenét. Belököm az ajtót és átsétálok a klubbon, hogy Harryt megkeressem. A bárpultnál Niall integet, mint aki meg van kergülve, az sem lepne meg, ha leborulna a székről a nagy hévnek köszönhetően.
- Red, de jó látni. Mi a helyzet? - kérdezte egy hatalmas mosollyal.
- Nem sok. Harry? - kérdezem meg.
- Azt hiszem az irodájában van, ma még nem láttam idekint, úgy hogy kivételesen máshol nem lehet. - gondolkodik el.
- Köszi.
- Nincsen mit.
Ahogy elsétálok a DJ pult mellett, látom, hogy Liam engem figyel, de az Ő érdekében remélem, hogy nem fog leszólítani, mert még eltalálnám küldeni a búbánatos picsába. az arcán tisztán kivehetőek a zúzódások, amiket még Harry okozott neki. Csak bólint egyet, így nem törődve a gesztusával sétálok tovább. Harry ajtaja előtt állok és a kezemet emelem, hogy kopogjak, amikor kivágódik előttem az ajtó és Mollyval találom szemben magam, akit nem sok ruhának nem igazán nevezhető anyag takar.
- Ó szia, Sheera. - köszön egy műmosoly kíséretében, ami esküszöm, hogy a képére van ragasztva.
- Hello.
- Harryt keresed? - kérdezi meg. Nem baszod, a Mikulással akarok csevegni, búgjad meg.
- Őt. - válaszolom közömbös hangnemet megütve.
- Ő éppen zuhanyozik, ha érted. - sunyin mosolyog, majd elsétál mellettem.
- Ó, értem én.
Basszátok meg, mind ketten.
