2015. május 4., hétfő

33. fejezet - First dance in the Hell! +18

Sziasztok!

Meghoztam a következő részt, remélem mindenkinek tetszeni fog!
Jó olvasást hozzá és várom a véleményeket a részről!

A rész zenéje: Selena Gomez - Stars Dance!
https://www.youtube.com/watch?v=xmfs19YOWfo

Esther xx
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sheera



Elképesztő volt látni a szemeiben pihenő megbánást. Leírhatatlan érzés kerített hatalmába, ahogy a karjaiban tartott és gyengéden a hajamat simogatta, mintha bármely pillanatban összetörhetnék érintése alatt. Igaz, hogy felzaklattam magam és még sírva is fakadtam, de Harry reakciója, akkor is rettentő mód meglepett engem. Jól esett az egyébként is megtépázott lelkemnek, hogy türelmesen végig hallgatta a mondandómat, de az azt követő tettei, ha lehet még inkább melegséggel töltötték meg a szívemet, ami túl is csordult jócskán. Ezekben a pillanatokban kezdek rájönni végképp, hogy valóban beleszerettem és ha akarnám sem tudnám mostanra visszavonni ezeket az érzelmeket az irányába. Hosszú-hosszú hónapokig küzdöttem ellene, szó szerint, de ő nem tágított, jött mellettem szüntelen és elérte a lehetetlent, hogy közel engedjem magamhoz. Olyan dolgokba avattam be, amit úgy gondoltam ezidáig, hogy senkinek sem mutatom meg, hogy örökre eltemetem, mert akkor kevésbé lesz kínzó, kevésbé érzem a hiányt, ami minden percben bennem van, azóta, hogy elvesztettem őket. Harrynek azonban sikerült ezt az űrt betölteni-e maradéktalanul. Hálás voltam neki minden egyes percért, amit rám áldozott, akkor is, ha az eszközei, amik a kezében voltak többnyire nem voltak megfelelőek, de ő legalább próbálkozott. Nem adta fel, mert tudta, hogy van bennem valami, meglátta bennem azt a nőt, aki régen voltam. Bármily meglepő ez a bele látás kölcsönös volt kettőnk között, még ha nem is tudtuk ezelőtt.
- Ne haragudj. - suttogta ismételten, már számolni is elfelejtettem, hogy hányadik alkalommal.
- Nem haragszom Harry. Én akartam elmondani, így nem lenne jogos, ha rád lennék dühös. - vallottam színt neki, mert valóban el akartam mondani, azok után, hogy ő is beavatott a múltjába, ami azzá az érzéketlen tuskóvá változtatta, aki előttem volt.
- Tudom, de akkor is úgy érzem, hogy kényszerítettelek. - hunyta le szemeit, miközben a szavak elhagyták ajkait.
- Ez hülyeség, inkább csókolj meg. - hajoltam hátra, hogy gyönyörű arcára tekinthessek.
- Mi? - húzta fel szemöldökét, így össze ráncolva homlokát.
- Csókolj már meg te hülye. - csattantam fel kissé, majd én tettem meg az első lépést és szétnyílt ajkaira tapasztottam a sajátomat.
Szükségem volt rá, amennyire csak lehetséges közel akartam magamhoz érezni. Mivel tudtam, hogy ez alkalommal nem készült hozzám érni, így átvettem az irányítást, mert akartam őt rettenetesen. Magában hümmögött, amikor az inge gombjaival babráltam, miközben egymást figyeltük. Mosolygott, miközben letoltam kidolgozott felsőtestéről a méregdrága inget. A nyaka formás ívére pillantottam, majd előre hajoltam és forró csókokkal kezdtem bebarangolni a teste minden egyes szabad felületét. Morgott, amikor a kulcscsontjába haraptam, ezzel apró fog nyomokat hagyva bőrében. Kezemmel fokozatosan haladtam lefelé a mellkasától, egészen a nadrágja vonaláig. Párszor végig húztam a mutató ujjam a V-vonalán, majd az övcsatjára tévedt a kezem. Egy valamire nem voltam felkészülve. Egy váratlan pillanatban maga alá fordított és egy kaján mosoly kíséretében engem bámult szüntelen.
- Mi az? 
- Pokolian beindultam rád. - lángoló szemei csakugyan szavait tükrözték.
- A tiéd vagyok. - ziháltam a vágytól, amikor erőteljesen ellenem nyomta a csípőjét.
- Az enyém vagy. - rántott fel, majd az ágy támlájának szegezett, míg a felsőm kezei áldozatául esett. Döbbenten néztem az agyagot, ami immár több darabban pihent szakértő kezeiben. Ezek után csoda volt az ép gondolatok megléte. Olyan tempóban szabadított meg a ruháimtól, hogy alig bírtam követni tetteit. Nem volt gondom a sietségével, mivel én is alig vártam, hogy végre annyira közel legyen hozzám, ami emberileg csak lehetséges. Teljesen meztelenül feküdt rajtam, majd felemelkedett és végig nézett a testemen. Beszívta alsó ajkát, mielőtt utoljára kierőltetett magából egy mondatot.
- Készen állsz?
- Teljesen. - nyögtem fel a választ, amikor nem várt rám, csak belém temette magát. Nem hittem, hogy lehetséges, de minden sokkal intenzívebb volt, mint valaha. Harryt sosem gondoltam unalmasnak semmilyen téren, de egy biztos, a szex terén kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Sosem találkoztam senkivel, akiben csak negyed annyi tűz lett volna, mint benne. Feledhetetlen élmény volt minden alkalom, mikor együtt voltunk. Ezért értettem azt a mértékű rajongást, amit a nők és különösen Molly érzett iránta. Sajnos volt egy sajátos vonzereje, amit nem félt kihasználni. Velem azonban sosem bánt úgy. Igen, játszott velem is, de ez a dolog kezdettől fogva más volt közöttünk, nagyon más. 
Minden elsötétült, ahogy fokozta a már így is intenzívre kialakított tempóját. Feje a fülem mellett helyezkedett el, így minden egyes nyögését hallottam.
- Nyomd ellenem magad. - suttogta és tökéletesen tudtam, hogy mit akar ezzel. Tettem, amit mondott és mozgatni kezdtem a csípőmet abban a ritmusban, amiben ő tolta nekem magát. A csípőnk összetalálkozott és kissé még fájt is, de ez csak jobban beindított mindkettőnket. Alig értünk össze párszor és az ismerős érzés újra hatalmába kerített. Láttam Harryn, hogy ahogy a falaim a péniszére záródtak megremeg az arca és minden izma megfeszül, ahogy őt is elérte az orgazmus. Lökései ennek fényében lustábbak és lassabbak lettek. Pár perc múlva teljesen kihúzódott belőlem és levegőért kapkodva feküdt le mellettem.
- Baszd ki. - zihálta, míg felé fordultam.
- A számból vetted ki a szót.


***


- Siess már. - hadartam, ahogy magamra rángattam a nadrágomat. A tegnapi akciónk annyira sikeresnek bizonyult, hogy sikerült elaludnunk és alig maradt negyed óránk beérni a Hellbe, ahol próbát kell ma tartanom a táncosoknak.
- Az én klubom, nem fogok rohanni. - vonta meg a vállát nemtörődöm módon.
- De nekem ott kell lennem időben. - világosítottam fel, mintha nem lenne vele tisztában.
- Majd szólok a főnöködnek, hogy miattam késtél. - ölelte át a derekam, majd gyengéden megcsókolt a reggel folyamán most először.
- Vigyázz, mert eléggé szigorú egy pasas.
- Megbirkózom vele. - kacsintott rám, majd a zakóját is magára véve, sétált ki a hálóból.


Pont időben értünk be a Hellbe, így nem kellett magyarázkodnom a lányoknak, hogy miért késtem. Eléggé hülyén venné ki magát, ha benyögném, hogy bocsi, de tegnap sokáig szexeltem Harryvel és elaludtunk. Bizonyára nem lenne túl tanácsos a valósággal magyarázkodnom. Liam és Niall épp a pult mögött babráltak valamit, majd ahogy észre vették Harryt, nagy hanggal egyszerre kezdtek hozzá beszélni. Fél füllel még hallottam, hogy az új beszállító beszélni akar, majd Harryvel a szerződés miatt és meg kellene beszélniük, hogy mibe mennek bele és mibe nem. Mivel a lányokkal kellett foglalkoznom, így nem hallottam a beszélgetés többi részét és egyébként sem volt hozzá semmi közöm.
- Sziasztok. - köszöntem neki, ahogy melléjük sétáltam a színpadra.
- Szia Shee. - köszöntek egyöntetűen, kivéve egy valakit, Mollyt.
- Akkor vegyük át még egyszer az egészet, hogy estére tökéletes legyen, de ezúttal már arra a zenére, amire este fogtok táncolni. - mosolyogtam rájuk, majd vártam, hogy mindenki elfoglalja a helyét a kezdéshez. Molly, Jess és Paige álltak elől hárman és a többiek mögöttük. A kialakított sorrendem nem volt véletlen, hisz ők hárman voltak a legjobbak. A zene elindult és mindenki tette a dolgát. Molly és Jess a lábukat emelték a fejük mellé, míg középen Paige a csípőjét ringatta. A szám közepén volt egy helycsere, amikor Molly és Jess egymás mellett elhaladva a másik oldalra kerülnek. Arra, ami következett egyáltalán nem számítottam. Jess egy csípő mozdulattal kibillentette az egyen súlyából Mollyt, aki gond nélkül zuhant le a színpadról, mivel a szélén kellett elsétálnia. Azonnal leállítottam a zenét és lerohantam a színpadról, hogy megnézzem nem esett-e baja Mollynak. Nem kedveltem őt, de amikor mellé értem és láttam, hogy milyen képpel szorongatja a lábát, tudtam, hogy kurva nagy gáz van. Egyértelmű volt, hogy hatalmas fájdalmai vannak. Harry egy szempillantás alatt termett mellettem, mielőtt bármit kérdezhettem volna Mollytól.
- Mi volt ez? - kérdezett rá Harry.
- Jess lelökött a színpadról. - válaszolta Molly azonnal, nem hezitált.
- Jess. - kiáltotta el magát Harry és várta, hogy a lány megjelenjen mellette.
- Igen?
- Te lökted le? - kérdezte meg és láttam rajta, hogy kétségei vannak.
- Én ugyan nem, béna és egyszerűen mellé lépett. - hazudott Jess, mire azon tanakodtam, hogy elmondjam az igazat, hogy láttam az egészet vagy legyek olyan gonosz, mint Molly és tegyek neki keresztbe? Csak egy gond volt, hogy sosem süllyednék le a szintjére.
- Harry. - szólaltam meg, mire rám vezette tekintetét és várta, hogy mit akarok közölni. - Jess valóban lelökte, láttam az egészet.
- Mi? - csodálkozott el, majd mérgesen Jessre meredt.
- Hazudik. - kiáltott fel Jess, majd mutogatni kezdett. - Mind a ketten hazudnak.
- Ugye te sem hiszed el, amit mondasz? - kérdezte meg Harry, majd folytatta. - Mindenki tudja, hogy Sheera és Molly nem jönnek ki egymással, így nem kérdés, hogy igazat mondanak veled kapcsolatban.
- Leszarom.
- Nem tenném, az esti előadásból ki vagy tiltva. - csattant fel Harry. - És majd, ha úgy látom, újra felléphetsz.
Jess füstölögve rohant el.
- Oké, de akkor most mit fogunk csinálni? - kérdeztem rá, mert erre egyáltalán nem voltunk felkészülve. Harry köztem és Molly között váltogatta a tekintetét, még mindig a lány bokáját szorongatta. Forgatta, nézte, de semmivel sem lett jobb, mint tíz perce, sőt sokkal rosszabb látványt nyújtott.
- Nekem van egy ötletem. - nézett fel rám és már a szeme állásából megmondtam, hogy valami képtelen ötlete támadt.
- Na, ne kímélj. - szóltam, de előre féltem a még ki nem mondott szavaitól. Lemerném fogadni, hogy egy kicsit sem fog tetszeni.
- Táncold el te a szóló táncot ma este. - emelkedett fel hozzám és a kezébe fogta mindkét kezemet.
- Mi? Dehogy fogok én táncolni Harry. Megbeszéltük ezt. - ráztam a fejem nemlegességemet nyomatékosítva.
- Kérlek baby, csak te jöhetsz szóba. Senki másnak nem tanítottad be ezt a számot. - tovább kérlelt.
- Semmi bajom, én fogok táncolni. - emelkedett a lábára Molly, de nem tudott rendesen ráállni a sérült bokájára.
- Ne hülyéskedj, egyértelmű, hogy nem fogsz tudni fellépni. Nézz a bokádra, kétszer akkora, mint a normális. - Harrynek igaza volt, így nem lehet rendesen mozogni.
- Talán igazad van. - ismerte be Molly, amikor felszisszent a lábára ereszkedve.
- Sheera kérlek. Nagy súlya van a ma estének.
- Rendben, de ez az első és utolsó alkalom. - szögeztem le. 
- Te vagy a legjobb baby. - ölelt magához, majd hevesen megcsókolt.

Muszáj voltam felhívni Louist, hogy ma nem tudok részt venni a próbánkon a kialakult program változás miatt. A fülemhez emeltem a készüléket és vártam, hogy felvegye, ami negyedik csörgésre be is következett.
- Szia Red. - köszönt bele a telefonba.
- Szia Lou, akadt egy kis problémám. - kezdtem bele.ű
- Miféle?
- Be kell ugranom este az egyik táncos helyett, mert kiment a bokája, így nem tudok ma részt venni a próbánkon. - hadartam el neki a lényeget.
- Mii van? - csattant fel elhúzva a szavakat.
- Most miért vagy kiakadva? - kérdeztem vissza.
- Ezt még megkérdezed? Tudom, hogy folyamatosan lemondod a próbáidat a tanítványaiddal, de az már pofátlanság, hogy a csapatunkét is lemondod.
- Nem tehetek róla, muszáj segítenem Harrynek. - nem tetszett, hogy ennyire kioktató velem szemben.
- Ja, persze Harry. Nem veszed észre, hogy az orrodnál fogva vezet téged? És mi lett azzal, hogy nem akarsz neki táncolni? - fakadt ki.
- Ez, csak egy egyszeri alkalom, de nem fogok neked magyarázkodni, cseszd meg. - kiáltottam fel, majd dühömben rá nyomtam azt a kibaszott vonalat. Nem az apám, hogy kioktasson.


A színpadon álltam és arra vártam, hogy a függöny elhúzódjon előttem. Nem tudom, hogy miért, de ez alkalommal úrrá lett rajtam a szorongás. Megugrottam, amikor egy kéz simult a derekamra.
- Csodás leszel, semmi okod az aggodalomra. - ölelt át hátulról Harry, majd a nyakamba fúrta arcát. Göndör tincsei csiklandozták a bőrömet.
- Honnan tudod, hogy aggódom? - kérdeztem vissza, hisz jó ideje nem is beszéltem vele.
- Ismerlek már annyira, hogy tudjam. Egyébként meg beszívod az ajkad, ha zavar valami vagy, ha vágytól égsz, de mivel most ez az opció nem áll fent, hisz nem értem hozzád órák óta, így az első lehetőség a nyerő.
- Elképesztő vagy. - fordultam meg és hevesen megcsókoltam őt, mert egyértelműen megérdemelte ez alkalommal.
- Tudom. - fordult meg, de mielőtt elmehetett volna, még utána szóltam.
- Harry.
- Hm? - fordult meg a tengelye körül.
- Szeretlek. - suttogtam halkan, ugyan is féltem, hogy mit fog reagálni.
Először, csak nézett és semmit sem tudtam kivenni az érzelmeiből, majd elindult felém és a kezébe vette az arcomat, majd olyan hévvel nyomta nekem telt ajkait, hogy majdnem ledöntött a lábamról.
- Én is, el sem tudod képzelni, hogy mennyire.

Ez jó taktikának bizonyult, ugyan is, ahogy kiléptem semmi félelem nem maradt bennem. A lassabb ütemű zene felcsendült, majd elkezdtem a lépéseket, amik zsigerből jöttek. Reménykedtem, hogy mindenkinek tetszeni fognak, mivel egyértelműen más stílust képviseltem, mint amihez hozzá voltak szokva. A zene nem volt épp hip-hop-os, így a koreográfia sem nevezhető annak, de nem volt a megszokott Hell-es vonaglás. Voltak benne csípő mozdulatok, keverés és kihívóbb lépések, de azon felül egyértelműen művészibb volt, mint a korábbiak. Az utolsó forgást is letáncoltam, majd lihegve álltam a közönség előtt, ahogy a zene utolsó momentuma is elhalt. Vártam, vártam és vártam. Kínzó másodpercek voltak, míg a közönség őrült módjára kezdett el tapsolni. Nem hallottam még ehhez fogható vihart. Mosolyogtam a közönségre és az engem megvilágító lámpa fényében kiszúrtam Harryt, aki hevesen tapsolt a színpad előtt. A mosolya minden pénzt megért. Tudtam, éreztem, hogy büszke rám. Ezért imádtam ezt csinálni, az elismerő tekintetekért. Féltem a Hellben való tánctól, de be kell látnom, hogy pokolian élveztem. 

Megfogott magának.





11 megjegyzés:

  1. Köszönöm. Örülök, hogy tetszett! :D

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Most talaltam ra a blogodra, es imadom!
    Jomagam 2 eve tancolom a hip-hop stilust, elotte 7 kemeny even at kpop-ot tancoltam, es ez a ket stilus nagyon hasonlo, szoval mondhatjuk, hogy mar 9 eve tancolok ilyen hip-hop, streetdance, kpop stilust. (Na ez egy ertelmes mondat lett xD Pedig en is blogolok :D) ennyit magamrol :D
    Most bepotolom mind a 33 reszt, aztan amire vegzek, szerintem mar kesz lesz a 34. is.

    Ui.:A helyesirasra jobban figyelj oda, mert hidd el, ha az apro hibanak tuno elgepeleseket kijavitod, sokkal elvezhetobbek lesznek a reszek ;)

    Hatalmas oleles: Franciska:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziia!

      Köszöntelek, akkor a blogon és nagyon örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a történet. Nem titok, hogy miért kezdtem bele ebbe a blogba, mivel én is táncolok és ez a stílus áll hozzám a legközelebb, akkor is, ha sosem tanultam, csak magamtól jött, jön az egész.
      A helyesírásommal tisztában vagyok, sajnos nem a legjobb, de dolgozom rajta, de nem mindig tűnik fel a hiba, akkor sem, ha többször átolvasom. De, amit tudok mindig kijavítom. :) Az ember hibázik, ha tetszik neki, ha nem.

      Törlés
  3. Nem csalódtam benned ez alkalommal sem.. Ismét levettél a lábamról ezzel a szuper fejezettel... Imádtam <3 siess az új résszel , nagyon várom már ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Örülök neki, hogy nem csalódtál, próbálom fent tartani a azt a bizonyos mércét, ami néha talán túl magara is van állítva saját magam által. Sietek a következő résszel. :) ♥

      Törlés
  4. TE ATYA UUURISTEEEEEN *-----* meghalzameghameghaltameghaltam *---* I-M-A-D-O-M ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért ne halj meg nekem. :) Örülök, hogy tetszett! ♥♥♥

      Törlés
  5. Perfect!! Nagyon imádtam!!! *--* Kell a folytatás, most!! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. A folytatásra sajnos még várni kell kicsit.😊

      Törlés
  6. Meehh...T-T Szintúgy ma kezdtem neki a blognak de sajnálatos, hogy egy nap alatt elolvastam. :'D Nagyon jól írsz, tetszik, hogy nem csak párbeszéd van. ^-^ Izgatottan várom a folytatást. :'3
    Pusziesőő♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Örülök neki, hogy tetszik. Mindig próbálom bemutatni a karakterek érzéseit egy-egy szituácioban, így elég sok leíró részt írok. Ha gondolod néz be a többi blogomba is.☺️

      Törlés