2016. február 29., hétfő

2/04 - New Home!

Sziasztok!

Meghoztam a következő fejezetet.
Remélem mindenkinek tetszeni fog.
Jó olvasást hozzá.
Várom a véleményeteket.

Esther xx
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sheera


Nyirkos a levegő. Esik. Szakad. A kerozin szagtól alig tudok lélegezni, mindent áthat és lehetetlenné teszi az életet. El sem tudom képzelni, hogy miként tud valaki egy reptér közelében lakni, mert teljességgel élhetetlen. Az út hosszú volt, de pont elég, hogy lenyugodjak és beletörődjek abba, amit tettem. Elhagytam őt. Nem nézhettem vissza, hisz már itt vagyok. De hol is van az az itt? Chicago. 

Egyenesen a kijárat felé vettem az irányt, miután magamhoz vehettem hosszú várakozás után a bőröndömet végre. A taxik egymás után mentek el az orrom előtt. hiába integettem, vagy tartottam ki a kezemet, észre sem vettek. Alig állhattam ott egymagamban másfél percet, amikor valaki megkocogtatta a vállamat. Kissé megriadtam, hisz egy idegen városban senki nem számít ilyesmire. Megfordulva egy magas, sármos, karakán arcélű, rendkívül jóképű férfit láttam. Rövid barna haja épp annyira állt össze-vissza, hogy rálehessen jönni szándékos beállítás, nem a szél terméke. Arca kissé borostás volt, de eltudtam képzelni, hogy ez a védjegye és ha leszedné, nem lenne önmaga. Fekete öltönyt viselt és a megjelenése makulátlan volt, minden apró részlet stimmelt. Üvöltött rajta, hogy őrülten gazdag.
- Sheera McCall? - a szemem majdnem kiesett a helyéről, amikor a nevemen szólított, na ennyit arról, hogy álnevet fogok használni.
- Igen. Maga kicsoda? - érthetetlen volt számomra a helyzet.
- Az ügynököd. 
- Micsoda? - tisztán emlékeztem, hogy a pasa a versenyen nem így nézett ki.
- Tudom, hogy nem rám számítottál, de nem hagyhattam, hogy Simon eltékozolja a tehetségedet a kisstílű dolgaival, így lecsaptam rád, amikor közölte, hogy elfogadtad az ajánlatát.
- O. - csak ennyit tudtam kinyögni.
- Egyébként Spencer Ford vagyok. - nyújtotta felém a kezét.
- Örülök,hogy megismerhettelek Spencer.
- Részemről a megtiszteltetés, lenyűgöző vagy, ha szabad ilyet mondanom. - bókolni azt tud.
- Köszönöm.
- Gyere. - mire észbe kaptam már a kezemet markolta és egy kísértetiesen hasonló fekete Range Rover felé vezetett. Persze, hogy még itt is tud kísérteni.
- Hová megyünk? - kérdeztem rá, amint beültem mellé az autóba.
- Elviszlek a lakásodra, amit én foglaltam le neked, ha nem haragszol, amiért megváltoztattam az eredeti helyszínt. - nem értettem, hogy miért változott meg minden egy szempillantás alatt. Ki ez a pasi? És miért méreget engem ilyen szenvtelenül?
- Nem igazán.
- Remek. Holnap elküldöm a teendőidet a jövő héttel kapcsolatban.
- Miért? - ma csak kedd volt, így nem értettem, hogy miért csak a jövő héten kezdenék bármit is.
- Úgy vélem kell a pihenés, csak egy kis szabadidő, aztán jövő héttől belevágsz a közepébe. - megőrjített és sajnos nem a viselkedésével, hanem ahogy rám nézett, teljesen beindított és nem értettem, hogy miért.
- Remek. - ismételtem meg az előbbi kijelentését, mire rám kapta a tekintetét.
- Ez sok, ugye?
- Eléggé, kissé szédítő. - vontam vállat.
- Még semmit sem láttál, megtudlak még jobban szédíteni, ha akarod. - esküszöm, hogy flörtölt velem.
- Nem szükséges.
- Te tudod. - nevetett fel, ami egyszerre volt dühítő és izgató is egyben. Miről beszélek? Most jöttem el egy férfi miatt, nem fogok egyből egy másik karjaiba futni, aki szemmel láthatóan erősen dolgozik rajta.
- Megérkeztünk. - ámulva néztem kifelé a nagy épületre, ami csodás volt, régies mégis modern. 
- Köszönöm. - már épp szálltam volna ki, amikor megragadta a csuklómat.
- Várj. - egyenesen a szemembe nézett és annyira közel volt, hogy attól féltem megcsókol. - Itt a névjegyem, kérlek, hogy mentsd el a számom a mobilodba és ha bármiféle gondod van, akkor keress. Ja és, ha idegen vezető kellene, annak is tökéletes vagyok.
Tökéletes? Inkább nagyképű.
- Persze. Kösz. - erőltettem magara egy most, majd kiszálltam és kivettem a csomagomat a csomagtartóból.
- Az 502-es lakásban laksz, itt a kulcs. Holnap jelentkezem. - amint a kulcsot a kezembe nyomta el is hajtott, én meg hosszasan néztem utána és azon töprengtem, hogy akkor most voltaképpen mi is történt valójában?
Szédítő.


A lakás belülről épp oly látványos volt, mint kívülről. Egy kivétel volt talán, hogy itt minden teljesen modern volt, a bútorokon keresztül, a falak színéig. A hatalmassága miatt kezdtem félni, hogy elfogok benne tévedni. Inkább lakosztálynak neveztem volna, mint lakásnak. Tekintve, hogy ajtó sem volt, a lift helyes kódjával lehetett ide feljutni. A kilátás mesés volt az üvegfalon keresztül. Már pont jött fel a nap, így lenyűgöző színeket festve az ég aljára.
- Hello. - annyira megijedtem a hirtelen jött hangtól, hogy szabályosan felsikoltottam.
- Úr isten. 
- Ne haragudj. Kitalálom Spens nem mondta, hogy lesz lakótársad. - állt velem szemben egy szőke hajú, magas, vékony lány, csípőre tett kézzel.
- Nem igazán.
- Nola vagyok. - szimpatikus csajnak látszott.
- Sheera, de csak szólíts Rednek. - nyilván ez csak formalitás volt, hisz biztos tudta, hogy jövök, így a nevemet is tudnia kellett.
- Örülök, hogy megismerhetlek, sokat hallottam már rólad. Az ügynökség hónapok óta rólad beszél és, hogy milyen elképesztő vagy a táncparketten. - szabályosan leesett az állam.
- Annyira azért nem.
- Ha te mondod.
- Te is táncos vagy? - kíváncsi voltam, hogy ő miért van itt.
- Én? - tetszett a nevetése, olyan magával ragadó volt. - Jó vicc, nincs érzékem hozzá. Fodrász vagyok.
- Fodrász?
- Igen, mester fodrász, hogy pontos legyek, sztárok haját készítem el. - vont vállat, mintha ez semmiség lenne. - Ez esetben a tiédet is.
- Mi?
- Spencer kikötötte, hogy csak hozzám járhatsz,
- Kedves.
- Inkább idegesítőnek és parancsolgatónak mondanám, amit egy isteni maszkba bújtattak. - gondolkodott hangosan.
- A számból vetted ki a szót.
- Észveszejtő pasi, csak vigyázni kell vele, hajlamos kiszállni a kellős közepén. - nem értettem a reakcióját.
- Jártatok?
- Én és Spens? Dehogyis. Csak láttam miket művel.
- Oké.
- Én hulla vagyok, gyere megmutatom a szobád és reggel rendesen körbe vezetlek. - ásított.
- Köszi.
- Ez az. Az enyémmel szemben, ha bármire szükséged van, csak akkor szólj, ha már ébren vagyok. - nevetve csukta be az ajtaját.

A szoba teljesen az én stílusom volt és nem tudtam hova tenni. Mintha mindent tudtak volna rólam. Lehet így is volt. A kipakolással nem törődtem, csak az ágyra vetettem magam és szinte rögtön el is aludtam.


* * *


A nap folyamán valami csipogó hangra ébredtem, ami nem akart megszűnni. Folyamatosan hallottam, egyre sűrűbben. Kinyitottam a szemet, mire a szoba sarkában elhelyezett íróasztalon egy laptopot véltem felfedezni, ami be volt kapcsolva és a hang abból jött. Nagy nehezen kikászálódtam és megnéztem, hogy mi lehet a zaj forrása. A levelező rendszer. Miért van egy egyáltalán bekapcsolva és kié ez a gép?
Egy email fogadott, ami minden kérdésemre választ adott.

Feladó: Spencer Ford
Tárgy: Kezdetek.
Címzett: Sheera McCall

Jó reggelt. Remélem nem ébresztettelek fel a szarakodásommal. Ne lepődj meg, a Mac a cég ajándéka. Használ. A továbbiakban csak a jövő heti beosztásodat csatolom. Szeretném, ha este velem vacsoráznál, mert meg akarlak jobban ismerni. Nyolcra érted megyek, alkalomhoz illó ruhák a szekrényedben.

Spencer Ford
Media Corporation


Feladó: Sheera McCall
Tárgy: Érdekes kezdés
Címzett: Spencer Ford

Köszönöm a gépet, bár eddig azt hittem a sajátom is jó lesz. A vacsorát elfogadom, de csak akkor, ha szigorúan a munkavacsorába esik az ismerkedés. Akkor nyolckor.

Sheera

Feladó: Spencer Ford
Tárgy: Miért lenne érdekes?
Címzett: Sheera McCall

Nem ígérhetek semmit. Este.

Spencer Ford
Media Corporation


Atya ég.



4 megjegyzés:

  1. Drága Esther! Ha jól számolom, akkor pontosan 4 napja kezdtem el a blogodat olvasni... nagyon-nagyon tetszik... tehetséges vagy... csak így tovább :). Mikor el kezdtem olvasni nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz! :) tényleg nagyo tetszik és tűkön ülve várom a következő részt! :)
    Puszi: egy új rajongód, Cintia

    VálaszTörlés
  2. Szia. Örülök, hogy visszatértél és folytatod a sztorid. Eddigi részek sem okoztak csalódást. Alig várom a kövi részt.★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★

    VálaszTörlés
  3. Szia. Örülök, hogy visszatértél és folytatod a sztorid. Eddigi részek sem okoztak csalódást. Alig várom a kövi részt.★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★

    VálaszTörlés
  4. Szia!2 napja találtam rá a blogodra! Ez azt takarja h 2 ejszaka(es 1 hajnal) alatt kiolvastam, ami az elején lehetetlen küldetésnek tűnt! Nem akartam régebbi részekhez írni, hisz én se szoktam(2 blogom van) észrevenni ha valaki ír( még az új résznél is alig veszem észre, hát még a réginél! :"D ) ezért ide ömlesztve. Harryt egybe imádom és utálom is benne! Imádom a blogodat, igaz néha kiakasztott(hajnalban írkáltam-pontosabban zaklattam- a barátaimat, hogy hogy tehetted eztxd. Remélem hamar jön a folytatás♡♡♡.

    VálaszTörlés