49. fejezet - Sucking!

Sziasztok!

Meghoztam a következő fejezetet.
Remélem mindenki tetszését elfogja nyerni.
Jó olvasást hozzá.
Várom a véleményeteket!

Esther xx
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Harry

Csak néztem, ahogy elsétál mellettem és több szót nem volt hajlandó pazarolni rám. Természetesen teljesen felesleges lett volna bármi, amit ebben a helyzetben mondtam volna neki. Lényegében igaza volt, megígértem neki számtalan alkalommal, hogy nem kell kiállnia többé a Hell színpadára és most egy gazdag pöcs miatt, aki unalmában nem tud mást csinálni, csak velem foglalkozni, felborít mindent az akaratom ellenére. Az ajtó hangos becsapódása jelezte, hogy Sheera komolyan felhúzta magát a történteken, amit ez alkalommal teljesen jogosnak tartok. Viszont egyben a méreg képzeletbeli pumpája is egyre jobban dolgozott bennem, míg teljesen fel nem kúszott. Lehet a düh nem jó tanácsadó, de ebben a pillanatban ez érdekelt a legkevésbé. Megnyomtam a hívás gombot és vártam, hogy az a szemét felvegye a telefont.

- Styles ez alkalommal te vagy az? - vette fel némi nyálas hang kíséretében, amitől a gyomrom azonnal felfordult.

- Mi a faszt képzelsz te magadról? Világosan megmondtam, hogy nem fog többet táncolni nálam, erre te azt mondod neki, hogy várod, hogy láthasd. Ekkora egy fasz vagy Wiliams? - felidegesített, amikor beleröhögött a telefonba, letudtam volna tépni a hülye kis fejét.

- Azt hittem, hogy világosan kifejtettem, hogy mi az álláspontom. Tudod Harry tudok dolgokat, amit nyilvánvalóan nem osztottál meg a kis vörös csajsziddal és gondolom azért nem, mert nem szeretnéd, ha ezek a tudomására jutnának. Tehát, ha nem szeretnéd, hogy kinyissam a számat a piszkos dolgaidról, akkor javaslom, hogy sürgősen győzd meg, hogy fellépjen, méghozzá ma este.

- Eléggé bátor vagy ahhoz képest, hogy menyasszonyod van, aki nyilván nem örülne, ha megtudná, hogy a leendőbelije minden áldott este félrebaszik vagy igen? - nem csak neki voltak eszközei és tudása.

- Úgy sem hinne neked, ezt te is tudod. A tenyeremből eszik és azt csinálja, amit én mondok neki. - túl nagyra tartotta magát, túlságosan nagyra. Látszik, hogy nem ismer engem eléggé.

- Komolyan szeretnéd ezt lejátszani, mert akkor megnézhetjük, hogy mi fog történni.

- Ahogy szeretnéd, de a világért sem szeretném elrontani az összeköltözést és az idillt köztetek, de ha mindenképpen megakarsz szabadulni a kis csajtól, akkor megteszem helyetted. - komolyan az ideg megbaszott tőle.

- Lehet próbálkozni. - ezzel rányomtam a telefont, amit egyből a falnak vágtam, egyáltalán nem törődve azzal, hogy több száz dollárt dobtam ki az ablakon, ahogy az darabjaira hullott.

Megörült, ha azt hiszi, hogy ennyiben fogom hagyni ezt a dolgot.

Muszáj voltam valahogy levezetni a feszültséget, így az edzőtermemben töltöttem az egész napot. A zene megállás nélkül üvöltött, míg én sem voltam hajlandó leállni egy percig sem. Azt akartam elérni, hogy összeessek a fáradságtól. Semmivel nem voltam hajlandó most foglalkozni, még a klubbal sem. Betelefonáltam Liamnek, hogy ma ő a főnök, míg én itthonról intézem a dolgaimat, ami persze a nagy semmivel egyezett meg, de neki ezt nem kellett tudnia. Megbíztam, hogy nap közben ugorjon el nekem telefont venni és majd este bemegyek érte. Kissé furcsállta is a helyzetet, de nem akartam neki semmit sem elárulni, mert ismertem őt és mivel köztudott volt, hogy gyűlölte Mikeot és a családját, borítékolható lett volna, hogy bever neki párat.

Valahogy a testi kínzás jobban tetszett, mint a lelki. Egyértelmű, hogy pokolian fájt, de ezt legalább én irányítottam. Volt hozzá közöm, akkor álltam le, amikor akartam. Viszont iszonyat mód megijedtem, amikor a zene egyszer csak megszűnt körülöttem. Majdnem a lábamra ejtettem a súlyzót, amit a kezemben tartottam.

- Mit csinálsz? - hallottam meg Sheera hangját az ajtó felől.

- Edzek. - válaszoltam röviden, míg a helyére akasztottam a súlyokat.

- Azt látom, de miért ennyire durván. Vagy fél órája próbáltam szólni, hogy megjöttem.

- Ne haragudj, rohadt ideges voltam és így próbáltam levezetni. - jobbnak gondoltam, ha ez alkalommal őszintén beszélek vele.

- Miért voltál ideges?

- Inkább, miért vagyok. Szerintem nem nehéz kitalálni. Wiliams és a hülye kitalációja, hogy ma este látni akar téged táncolni. Nem hajlandó nemet elfogadni. - vontam vállat, mert tényleg nem értettem, hogy miért ilyen fontos számára.

- Miért akar ennyire látni táncolni? - kérdezett vissza.

- Fogalmam sincsen, nyilván megfogtad magadnak. Mindig vannak kedvenc táncosai, akiket többször akar látni, mint másokat. Sőt olyan is volt már, hogy külön kikérte, hogy egy adott lány, akkor ne lépjen fel, amikor ő jelen van. Nem lehet rajta kiigazodni. - megakartam ölelni, de elhúzódott tőlem.

- Miért nem mondasz neki nemet?

- Ha az olyan egyszerű lenne. - sóhajtottam fel.

- Miért nem az?

- Mert ő és a családja a fő támogatónk és ha nem érzik jól magukat elveszítjük őket és a klub jelenlegi helyzetét tekintve, akkor lehúzhatom a rolót. - sajnos tényleg így volt. Valaki komolyan alánk ásott, így egyre rosszabb volt a forgalom és sokkal kevesebben is voltak, mint általában.

- Gondolom, ha nem táncolok, akkor ez fog történni. - jól következtetett.

- Nagyon valószínű.

- Miért van az, hogy mindig én mentelek meg? - azonnal felkaptam a fejem a válaszára.

- Akkor megteszed? - halványan elmosolyodtam, mert örültem, hogy nem fogom őt elveszíteni.

- Meg, de tényleg ez az utolsó és ezt én magam fogom megmondani Marknak. - jelentette ki.

- Rendben.

***

- Figyelj, szerinted melyik legyen? - nyit be az irodámba Sheera két összeállítással a kezében. Az állam is leesik, amikor meglátom a parányi bodykat, amik a vállfákon lógnak.

- Személy szerint nekem a fekete a befutó. - mutattam az említett darabra, aminek nyaka körül kék kövek csillogtak.

- Én is ez irányba hajlottam, de így már biztos a választásom. - akasztotta a piros csipkéset a szekrényemre.

- Egyébként, miért ilyen kis ruhában akarsz táncolni? - szokatlan volt tőle, hogy ilyesmit viseljen.

- Gondoltam, ha már utoljára lát fellépni, akkor emlékezzen is rá. - nevetett fel, így egyértelmű volt, hogy ezt Wiliams kínzására akarta felvenni.

- Jó gondolat, de menj öltözni, mert a színpadon kéne lenned, mondjuk most. - irányítottam az ajtó felé.

- Tudom, de nem tehetek róla, még egy koreográfiát is ki kellett találnom. - mosolygott vissza rám.

- Mi van? Komolyan ennyi idő alatt összehoztál egy újat? - nem volt kifejezés, hogy mennyire ledöbbentem.

- Nehezen, de igen.

- Na persze, gondolom mennyire nehéz ez számodra. - kacsintottam rá.

- Pokolian. - incselkedett velem.

- Oké, menj ki innen, mielőtt nem engedlek sehova abban a kis semmiségben.

- Mentem. - ezzel sarkon fordult és már el is viharzott.

tuti, hogy azt a ruhát ma még letépem a tökéletes testéről, ez nem is volt kérdéses.

A tánca közben alig hittem a szememnek. A zene és a mozdulatok annyira illetek egymáshoz. Tökéletesen volt kivitelezve és annyira nőies és szexi volt egyben, hogy többször magamra kellett szólnom közben, hogy ne csorgassam rá a nyálamat. Jó érzés volt, hogy ott fent a barátnőm táncolt, az enyém volt. A ruha valóban teli találat volt, Mark meg is jegyezte, hogy mennyire csinos. Gondolom magában nem épp ezt a jelzőt ismételgette, láttam a tekintetében, hogy sokkal többre vágyik, mint a puszta szemmel való megfigyelés. De világosan kikötöttem, hogy Sheera abszolult tabu ezen a téren, rajta kívül azt visz hátra, akit akar, pont leszarom. Csalódott voltam, amikor vége lett a zenének és lesétált a színpadról. Felálltam, hogy oda menjek hozzá, de nem jött le azon az oldalon, ahol én álltam. Furcsa volt, mert mindig itt szoktam várni és ezt ő tudta is. A teremben kezdtem körülnézni, hogy megtaláljam őt. A szemközti sarokban meg is pillantottam, ahogy feszengve áll Wiliams mellett és próbál mosolyogni. Hogy a frászba került ez oda, olyan hamar? Esküszöm, hogy én hamarabb álltam fel. Azonnal oda indultam, hogy elvihessen Sheerát a közeléből. Azonban, amikor oda értem, már nem álltak ott. Helyette épp a folyosón fordultak be, így eltűntek a látóteremből. A vészcsengő azonban azonnal megszólalt bennem. Tudtam hova viszi. Hátra, ahol a szobák voltak és amiről Sheera mit sem tudott.